Csesznek vára megnyitotta kapuit
Veszprém és Győr között a 82-es úton haladva festői vár bukkan fel a Bakony szikláin. Nem csoda, hogy kedvelt kirándulóhely, hiszen hazánk legszebb várromjai közé tartozik. A parkolóból néhány perc sétával felérve az előbukkanó vár lenyűgöző látványt nyújt, tetejéről pedig csodás panoráma tárul elénk a Bakonyra. Amberger Dániel Csesznek várkapitánya a tervekről, programokról mesélt a KulTúrázónak.
· Az utóbbi időben milyen fejlesztések, újítások történtek?
Magában a cseszneki várban sok fejlesztés nem történt. 2015-ben adták át az erődítmény új alsóvárát, ahol mosdókat, irodát, pénztárt, illetve egy masszív várbejáratot alakítottak ki, de az azt követő közel hat esztendőben a hasonlóan komoly beruházások elkerülték a műemléket. Bár csak részben kötődik a várhoz, de rendkívül fontos megemlítenem, hogy a várhegy alatti zöld területen most éppen egy középkori lovagfalu projekt van épülő stádiumban. Ennek az új attrakciónak az átadását a következő évben tervezzük. Sajnos a világjárvány minden készülő vagy már meglévő projekt kivitelezését lelassította…
· Nemrég nyitottak. Hogyan készültek a nyitásra és milyen volt a fogadtatás?
A nyitás nem volt könnyű, mivel a rengeteg adminisztratív feladat, váratlan események és kiadások nehezítették számunkra a munka megkezdését. Szerencsére ezeket a problémákat jórészt le tudtuk küzdeni, mivel egyszerűen muszáj volt nyitnunk. A mostani lazító-intézkedések miatt a turisták útra keltek, új élményekkel szeretnének gazdagodni – meg szeretnék nézni a várat. A cseszneki várra a kezdetektől fogva hatalmas érdeklődés volt és a vendégeink szinte „követelték” hogy nyissuk meg a kapuit. Végül idén június elsején sikerült ezt a lépést megtennünk, és ezután a számok mindenkit ledöbbentettek. Óriási igényük volt a turistáknak a várra és azt kell, hogy mondjam: a várat szinte meghódították a vendégek. És mi ennek mérhetetlenül örülünk!
· Milyen állandó és aktuális, akár új programokkal várják a látogatókat idén?
Itt sajnos ismételnem kell magamat. A pandémia nem csak a beruházásoknak „tett keresztbe”, hanem a rendezvényeinknek is. Több évente ismétlődő programunk maradt el, amelyeket pótolni idén már nem lesz lehetőségünk. A rendezvények terén is inkább a következő esztendőben gondolkodunk. Ha megnyílik a lovagfalu, akkor pedig egy teljesen új „dimenzió” fog kitárulni számunkra, hiszen a lovagfalu egyik központi eleme a vadonatúj szabadtéri színpad lesz, ahova újra életre szeretnénk kelteni a régi cseszneki idők koncertjeinek a hangulatát. Ezen kívül musicalek, előadások és egyéb programok is végre újra szerveződhetnek a vár alatt. A turistákkal és a falubeliekkel együtt is már nagyon várjuk ezeket a pillanatokat!
· Milyen terveik vannak a jövőre, várható-e újítás?
Várbarátként és turizmust tanult személyként is úgy gondolom, hogy egy vár nagyon izgalmas tud lenni akkor is, ha éppen elkerülik a milliárdos beruházások. Nagyon sok olyan kiegészítő attrakció, olyan kreatív ötlet van a világban, amelyekkel még maradandóbb élményeket tudnánk generálni a turistáknak. A részletekre kell fektetni a hangsúlyt és felhívni rájuk a figyelmet, hiszen a kövek mesélni is tudnak, ha hagyjuk, hogy megszólítsanak…
Nem szeretném lelőni előre a poént, de néhány elengedhetetlen vagy már jelenleg is szervezés alatt álló tervet azért elárulhatok. Szeretnénk egy új pénztár helyiséget létrehozni, a kiállítási szobánkat újra szeretnénk alkotni, egy minőségi szuvenírbolttal a vár és a környék imázserősítését szeretnénk elérni. Ugyanakkor - mint mondottam - több ötletünk is van kis kiegészítő attrakciókra, amelyeket középtávon szeretnénk megvalósítani, de azok hadd legyenek meglepetések!
Egy kis történelem
Cseszneki várának története a 13. századra, a tatárjárás utáni időre, a nagy várépítések korára nyúlik vissza. Cseszneki Jakab királyi kardhordozó építette az első várat, akik a Csák családnak adták el, majd ezt követően számos tulajdonosa lett. A 16. század közepére a törökök a Dunántúlt is elérték, Csesznek pedig a magyar végvári védelmi rendszer részeként Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével próbálta védeni az országot, aki egy tragikus baleset következtében veszítette életét. 1594-ben Győr eleste után néhány évre törtök kézbe került, majd a Rákóczi-szabadságharc idején lőszer- és élelmiszerraktárként működött. Ahogy a háborús időknek vége lett, Csesznek vára az Esterházyak kezébe került, akik már más funkcióval ruházták fel, és egy barokk kastéllyá alakították. Az 1800-as években földrengés és villámcsapás is sújtotta a várat, mely lakhatatlanná tette, az 1960-as évektől kezdve pedig kezdetét vette a várrom feltárása és újítása. A vár az 1947-ben forgatott Valahol Európában című filmben is felbukkan.
